Akik digitális osztályteremben, vagy e-learning keretrendszerrel (pl. Ning, Moodle, Edu 2.0, Sulivilág) dolgoznak, talán szintén tapasztalják azt amit én: értelmes kommentárt, hasznos megosztott tartalmat ritkán tesznek az oldalhoz a diákok (gimnazistákról beszélek). Sőt, ha az a feladat, hogy kommentálják egy másik diák írását, esetleg szóljanak hozzá egy beszélgetéshez, nagyon sok lesz a 'nekem nagyon tetszett' jellegű komment. Azon gondolkodtam, hogy a 4 gimnáziumi csoportomat hogyan lehetne arra rávenni, hogy ne velem és nekem osszanak meg hasznos dolgokat, hanem egymásnak próbáljanak segíteni, ötleteket adni. Azt hiszem, sikerült 'áttörést' elérnem. Hogy miként, azt a lapozás után elmondom!

Az volt a cél, hogy valóban hasznos, használható anyagokat, ötleteket, weboldalakat, olvasmányokat stb. osszanak meg egymással - azaz működjön az oldal (az én esetemben Ning) tudásmegosztó központként is, ne csupán az anyagok tárolására, feladatlapok feltöltésére, esetleg kommunikációra használjuk. Először is arra gondoltam, hogy csak úgy, maguktól nem fognak beindulni. Ez be is jött; sőt az sem tűnt nagyon hatékonynak, hogy én elkezdtem feltenni érdekességeket. Örültek neki, megköszönték, de az nem jutott eszükbe, hogy ők is tehetnének fel hasonlókat. Ennek leginkább (a lustaságon kívül) az az oka, hogy meglepően kevesen hitték azt, hogy érdekes lehet, amit ők olvasnak, vagy szeretnek.

Mivel a belső motiváció nem igazán volt meg, azt mondtam nekik, hogy aki a félév végéig hetente egy érdekességek kiposztol, az kap egy ötöst. Ez nem is az ötös miatt volt fontos, hanem azért, hogy 'legitimáljam' azt, hogy valaki 'aktívkodik' az oldalon. Ez jót tett, hiszen innentől kezdve mindenki csinálja, és a 'könnyű ötös' megszerzése kifelé is véd (nem számít strébernek az, aki posztol). Közben már lett olyan is, aki hetente bőven többet posztol, mint a kötelező egy. Ráadásul a Ning-en is van a Facebook-hoz hasonló állapotfrissítésre lehetőség, a forma tehát nem volt idegen.

Beszélgettem a gyerekekkel arról, hogy egyébként miért nem posztolnak oda semmit (mármint a Ning-re). A válasz az volt, amire számítottam: a gyrek osztálytársai, csoporttársai nem azok feltétlenül, akikkel magánjellegű információkat szeretne megosztani, más meg nem volt, különben is ott a Facebook, akkor meg minek. Ez teljesen jogos, lássuk be.

Viszont most, hogy találtunk 'piaci rést' a Ning-es állapotfrissítésnek, sikerült elfogadtatni azt, hogy posztolni 'oké', valamint folyamatos visszajelzést kapnak a gyerekek (leginkább egymástól, pl. lájkok formájában, de tőlem is annyiban, hogy az órán rendszeresen hivatkozom rájuk, illetve megköszönök egy jó filmajánlót, és megnézem a filmet), beindulni látszik a dolog. Persze nem fog mindenki minden héten posztolni, de már most, a legelején látszik, hogy tudnak és akarnak a nyelvtanuláshoz hasznos oldalakat megosztani egymással. Természetesen minden posztjuk róluk is szól valamennyire, de mégis tudnak távolságot tartani.

Remélem sikerül a lendületet fenntartani, a félév végén érdekes lenne összeírni, hogy 70 tizenéves 4 hónapon keresztül több ezer állapotfrissítésben mi mindent ajánlott egymásnak. Lehet, hogy lesz még ebből itt is újabb poszt!