Érettségizőknek és érettségiztetőknek fontos hír lehet, hogy a hatályos rendelet szerint az irodalom érettségin a segédeszközök elég tág köre használható fel (pontosan: irodalmi szöveggyûjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggô más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvû szótár, mûvelôdéstörténeti térkép, képzômûvészeti album) a tételnek megfelelô részlete.) Ha nincs éppen lehetőségünk kinyomtatni a diákjainknak a teljes wikipédiát, jó lehet az irodalomtörténeti atlasz is.

A Cartogrpahia kiadó által megjelentetett kiadvány igen sokrétű és nagy segítség lehet a diákoknak, a következő található benne:

... állítólag mindig zöldebb. És a másfajta iskola kívülről nézve mindig sokkal jobb, hatékonyabb, emberségesebb, tanárbarátabb, izgalmasabb mint a miénk. És természetesen ha van is ilyen optikai csalódás az még nem ok arra, hogy ne bámuljunk át a kerítésen. Szerintem minden tanárnak érdemes megismerkednie az alternatívákkal, a másfajta iskolákkal. Ezeknek az iskoláknak nagyon sok olyan tulajdonsága van, amik bármely hagyományos intézményben is beépíthetők a mindennapokba.

A Sulinet több évvel ezelőtt keztdett el egy sorozatot az alternatív pedagógiákról. Eleddig tíz egyenként egyórás film készült el (ITT TALÁLHATÓK), ami egy-egy intézményt vagy egy-egy módszert mutat be. Megnézhetjük itt a Waldorf iskolák, a Belvárosi Tanoda vagy akár az Igazgyöngy iskola mindennapjait. De megismerkedhetünk a szöveges értékelés vagy a témahetek titkaival is. Szerintem érdemes rászánni az időt és megnézni a filmeket, de hát én haza beszélek...

Megérkezett a legújabb NAT, legalábbis az első változata, amit már olvashat minden érdeklődő az OFI honlapján (IDE KATTINTVA). Minthogy az én szívemhez az áll a legközelebb, én az Ember és természet műveltségterületről írottakat néztem át. Első pillantásra furcsa öszvérnek tűnik az új NAT. Részben modern szerkezetben kezeli a természettudományokat és hasonló szempontok alapján taglalja mindet. Egyes korszerűnek tartott tantervek (például az ausztrál vagy az új-zélandi) is ebben a keretben működnek. Az elképzelést azonban kicsit doktríner módon viszi végig a tervezet, mivel a táblázat minden rubrikájába kell írni valamit, ezért például a fizikánál is kell valamit írni az ember egészségéről, ami természetesen olehet jogos, de végső soron súlyos aránytalanságokat eredményez. Azonnal érezhető az elvi alapvetés is, hiszen a természettudományok mindegyikében komoly hangsúlyt kap az erkölcsi nevelés is.

A modernitás érződik egyes munkaformákon is, a projektek végzése, kísérleti jegyzőkönyvek készítése követelményként jelenik meg. Csak nehogy ezekkel is úgy járjunk, mint a szöveges értékelés bevezetésével, amit sok iskola gyorsan egy aláhúzogatós adatlapra egyszerűsített le, formailag teljesítve az előírást, de annak szellemét messze elkerülve. Egy Egyesült Államokban tanító kollégám mesélte, hogy ott biológiából a kísérletek döntő részét nem végezték el, úgynevezett paper lab volt csak, ahol elolvasták, mit kellene látniuk. A nem éppen jó környéken levő iskolában ennek fő oka az volt, hogy a szabályok szerint még kiskanalt sem volt szabad a diákok kezébe adni, mivel azzal kárt tehetnek egymásban. Nehogy a projektekből is ilyen paper project legyen majd.