Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

Mindig nagy öröm, ha volt tanítványunk kezdeményezéséről számolhatunk be. Most éppen Molnár Péter blogjáról / weboldaláról, akit évekig volt szerencsém tanítani. Ő aztán beleszeretett Spanyolországba, a nyelvbe és a kultúrába, felvételizett spanyol szakra, ki is mert egy időre, majd elkezdett gondolkodni azon, hogy mihez is kezdhetne. Már Spanyolországban is elkezdett blogolni, elég jól és érdekesen írt. Aztán azon töprengett, hogy milyen kreatív, másoknak is hasznos tevékenységgel tudná az egyetem mellett keletkező szabadidejét, energiáját lekötni. Nos, ebből lett a KultúrTapas (ITT TALÁLHATÓ), ahol (inter)kulturális morzsák találhatóak a kis- és nagybetűs spanyol kultúrából, egy egyetemista szemével! Betekintésre ajánljuk!

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

Nagyon fontos - bár kevésbé kellemes - témáról forgatott dokumentumfilm sorozatot (illetve készített egy nagyon komoly weboldalt) a CNN (ITT TALÁLHATÓ). A téma a rabszolgaság a 21. században. Ez hasonlóan, bár más csatornákon, folyik, mint a klasszikus rabszolgaság. Ebbe beletartozik a prostitúció, az embercsempészet, és még egy sor más dolog. Mindenesetre a kutatások kimutatták, hogy 600-800 000 embert csempésznek át a határokon évente, és mintegy 30 millió ember él rabszolgaként a világban. A CNN tényfeltáró cikkekkel, videókkal, infografikákkal segít abban, hogy megértsük a problémát, és annak nagyságát. Belenézhetünk egy spanyol rendőri akcióba, ellátogathatunk a nyomozókkal indiai bordélyházakba, illegális kínaiakat dolgoztató üzemekbe Európában, és még egy seregnyi egyéb olyan tényt tár elénk, amelyről fogalmunk nem, legfeljebb sejtésünk lehetett. A tanórán szintén csinálhatunk egy 'Freedom project'-et, a lapozás után adunk ötleteket.

Izgalmas projektet kezdett a MassiveSymphony csoport (ITT AZ OLDALUK), a világ legnagyobb közös zenélését akarják létrehozni. Az egész egyfajta virtuális flash mob 2011. 11. hó 11.-én 11 óra 11 perckor sok telefon szólal majd meg és játsza el ugyanazt a zenét, létrehozva a világ legkiterjedtebb szimfóniáját.

Akár androidos okostelefonnal, akár iPhone-nal letölthetjük azt a kis alkalmazást, ami pontosan egy időben indítja el a telefonokon a zenét és azt is mutatja, a világon hol szól még ez a muzsika. Itt az alaklom, hogy  akár énekórán előkerüljenek a mobiltelefonok és ezúttal még dicséretet is kapjanak érte a diákok!

A Pulitzer center rengeteg témához kínál óravázlatokat. A témák aktuálisak, és jó minőségben dolgozták fel őket. Sokszor jelent gondot, hogy egy aktualis eseményből hogyan készítsünk a tanórán valóban használható tananyagot, óravázaltot. Ebben segít az oldal, amely IDE KATTINTVA található, és rengeteg témát tárgyal. Nekem külön tetszett az, hogy egyes témákat, pl. az arab tavasz jelenségét több szinten, több korosztály számára is elérhetővé teszi. Háttéranyagot, az órai munkához ötleteket, feladatokat is letölthetünk (PDF dokumentumként), szóval nagyon a kezünk alá dolgoznak az oldal szerkesztői, érdemes egy pillantást vetni - akár csak a témákra.

Játékosítás (gamification) és oktatójáték (edutainment) kurrens kifejezések ezek a pedagógiában, különösen, ha az IKT-val támogatott oktatásról vanszó. Az Európai Unió is megérzte az idők szavát és elkészített egy játékot a bevándorlással kapcsolatosan. Ez lett a talán egy kicsit szerencsétlenül elkeresztelt Immigropoly (IDE KATTINTVA), szerencsére nem menekülttáborok ingatlanjaira kell spekulálnunk és nem sátrakat és konténereket helyezhetünk el a világ különböző pontjain, hanem négy bevándorló életútját követhetjük végig.

A játékban megismerhetjük a négy szereplő élettörténetét és végigkövethetjük vándorlásuk eseményeit. Néhol még döntéseket is hozhatunk, merre folytatódjon a sorsuk. Az egyes állomásokon videókat is nézhetünk. Természetesen mint minden játék, ez is pontszerzésre megy. Pontokat úgy kaphatunk, ha az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre, vagy véletlenszerűen felbukkanó műveltségi kérdésekre válaszolunk helyesen. Ez utóbbiak néha kifejezetten érthetetlenül kapcsolódnak vagy nem kapcsolódnak a játék témájához (pl. hol található az Éjjeli őrjárat című festmény?). Minden esetre, ha a bevándorlásról van szó, a játék biztosan izgalmasabb, mint végig hallgatni az ide vonatkozó adatokat egy 45 perces prezentációban.

Érdekes, hogy a diákjaim között (is) milyen komoly visszhangja volt Steve Jobs halálának. Posztoltak róla, az órán is szóba hozták. Ezért is örültem, amikor kollégám, Murányi Natália a figyelmembe ajánlotta a Guardian érdekes, órán is használható multimédiás prezentációját, amely 23 rövid diában mutatja be Jobs életének legfontosabb állomásait. Érdemes lehet a linket (amely ITT TALÁLHATÓ) akár csak továbbküldeni a gyerekeknek, de ha van lehetőségünk, órán is feldolgozhatjuk egyes részeit.

A világzene egyszerre elcsépelt és mégis nagyon izgalmas fogalom. Ha a kelet-tuvalui sámánhuhogás alá diszkóritmust kevernek egy dobgéppel és egy szintetizátorral, akkor nem túl érdekes. Ha azonban különféle zenei kultúrák és hagyományok együttműködéséből valami új és izgalmas születik, akkor máris nagyon érdekes lehet.

A Playing for Change alapítvány (IDE KATTINTVA) ezt az utóbbi utat választotta, megkavarva a modern technika adta lehetőségekkel. A világ minden pontjáról keresnek fel zenészeket, akik közösen adnak elő egy-egy dalt, úgy hogy soha nem találkoznak. Az eredmény, érdekes, izgalmas és felemelő is egyben. Nem csak ének órákon lehet helye annak, hogy megnézzünk egy-egy felvételt, hanem akár társadalomismeretből is.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Sourcemap nagyszerű kis oldal (ITT TALÁLHATÓ), segítségével végigkövethetjük, hogy egyes tárgyak, dolgok a világ milyen részeiből származnak. Már magában az is lenyűgöző, ha láthatjuk, hogy a világ hány részéből származik egy iPhone, de még komolyabbá válika dolog, amikor azt is láthatjuk mellette, hogy mindez mennyivel járult hozzá a globális felmelegéshez. Egy PSP például 700 kg szén-dioxiddal növeli a légköz üvegházhatású gáz tartalmát.

A Sourcemap igazi webkettes alkalmazás, mi magunk is készíthetünk térképeket, akár a reggelink összetevőit is feltüntethetjük egy térképen. A globalizációt tanítva kifejezetten jó projekt feldat lehet a diákok számára, hogy készítsék el egy termék térképét.

Sokan használnak filmeket saját tantárgyuk tanítására. Ez rendben is van, hiszen szemléltet, érdekes, és még talán jobban meg is jegyzik a gyerekek az anyagot, mint száraz magyarázatokból. Erre egy kis csoport tanár (na nem Magyarországon) elkezdett szervezkedni, hogy a különböző témákban, különböző filmekhez készült tananyagaikat egy oldalon megosszák egymással. Így jött létre a Moviesheets nevű oldal (ITT ÉRHETŐ EL), amely már most is elég sok letölthető és módosítható feladatlapot tartalmaz (a legtöbb anyag Word-ben készült el, hogy személyre lehessen szabni). Csak egy példa: biztosan sokan gondoltak már rá, hogy az Avatar című híres film segítségével próbáljanak meg környezetvédelmi kérdéseket felvetni. Nos, a Moviesheets oldalán ott az Avatar tananyag is (sajnos csak angolul).

Nagyon hasznos és számomra kedves oldalt használok mostanában, szeretném megosztani mindenkivel. A neve Nationstates (ITT TALÁLHATÓ) és segítségével saját államot hozhatunk létre. Először nevet kell adnunk az országnak, el kell döntenünk, hogy milyen elvek alapján építjük fel, majd egy kérdéssor következik, ami alapján besorolnak minket - pl. lehetünk liberális demokráciák, de fasiszta utopista állam is. Ezután naponta újabb kérdéseket kapunk, ezekre válaszolva hozhatunk rendelkezéseket, törvényeket az államunkban. Természetesen csatlakozhatunk a meglévő államok közösségeihez, van lehetőségünk 'világ'szinten is politizálni, más országokkal szövetséget kötni. Ha ezt nem is csináljuk, csak annyit, hogy az országot létrehozatjuk a gyerekekkel, és megvitatjuk azt, hogy milyen elvek alapján hozták létre saját országukat, már megérte. Ha utána néhányan szeretnének ezzel foglalkozni, és rendszeresen részt vesznek a Nationstates közösségének az életében ... annál jobb!

Videókkal bőven illusztrált, nagyon tanulságos, ugyanakkor igényesen kivitelezett játékra bukkantunk: az Inside Disaster (Haiti) - IDE KATTINTVA található - játékában 3 szereplő közül választhatunk (túlélő, segélyszervezetnek dolgozó szociális munkás, illetve újságíró), és lépésről lépésre döntéseket kell hoznunk (pl. összedőlt a házad, elkezded-e megpróbálni kiásni a vagyontárgyaidat, vagy elmész segíteni másoknak). Nagyon fiataloknak nem ajánljuk az Inside Disaster-t, eléggé mellbevágó videórészletek, mondatok hangzanak el (ezért is idézőjelben írtuk a játékot). Mivel a koncepció világos, a feladatok egyértelműek, és nagyon igényesen kivitelezettek (a helyszínen készült videókkal illusztráltak mindent), nem kell magyarázgatással tölteni az időt, hanem lehet virtuálisan botorkálni a romok között.

A nemzeti összterméket, a GDP-t nagyon sok kritika érte és éri most is, mondván, hogy annak alapján nagyon torz képet kapunk csak egy-egy ország valódi fejlettségéről. A pusztán gazdasági szempontokat figyelembe vevő mutató nem vesz figyelembe számtalan, az életminőséget nagyban meghatározó tényezőt, és nem törődik a javak eloszlásának milyenségével sem.

Az ENSZ többek között ezért is dolgozta ki az emberi fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI) nevű komplex jelzőszámot. A HDI leírása ITT OLVASHATÓ a wikipedián. Most azonban nem csak ezt a leírást szeretnénk ajánlani, hanem az ENSZ saját oldalát is, ahol a legfrissebb statisztikák, rangsorok érhetőek el (IDE KATTINTVA).

A Nation Master oldalát egy informatikus ismerősünk ajánlotta, de egyértelműen meggyőzött minket - pedig még nem is használtuk órán ... . Viszont kipróbáltuk, hogy mennyi mindent gyűjtöttek össze Magyarországról - nos, szinte mindent. Lehet statisztikai elemzéseket találni a halálozási statisztikáktól kezdve a demokrácia helyzetéig. Szóval bőven lehet szemezgetni, én különösen fontosnak tartom, hogy táblázatokat elemezzünk az (angol)órán, és megpróbáljunk következtetéseket levonni belőle. Meglepően nehezen megy a gyerekeknek. Természetesen mindin ország minden adatát megtalálhatjuk, a Full wiki koncepciója egybként a Wikipédia és a Google Maps összeolvadásából jött létre, rövid (angol nyelvű) bemutató videó a lapozás után!

A most bemtatatandó weboldal sokrétűségére utal, hogy nem is angoltanár ajánlotta figyelmembe, és nem is angolórán használták. Pedig...! A Rusty Lime nevű oldal egy képekkel gazdagon illusztrált összeállítást készített, melynek témája: ki mennyit eszik meg egy héten. Fizikailag bemutatja (képeken), hogy pl. egy átlagos amerikai család mennyit is eszik meg egy hét alatt (képünkön ez látható). Természetesen az is érdekes, hogy mit esznek-isznak az emberek, nem csak az, hogy mennyit. Feltétlenül ajánlom angolórára, éppen kipróbáltuk egy órán - remekül bejött!

A Rafi.ki tanulási környezet (IDE KATTINTVA) négy nagyon hasznos modult ötvöz: Lehetőséget ad iskoláknak, hogy partnereket találjanak a világ minden részéből jelenleg több mint 2000 lehetséges partner közül válogathatunk. Természetesen a legtöbb iskola az Egyesült Királyságból van, de találunk Kamerunból vagy akár Kongóból is lehetséges partnereket.

30 gondosan elkészített projekt segíti az iskolai együttműködést. Ezek a globális problémákhoz és a fejlődő világ kérdéseihez csatlakoznak. A klímaváltozástól a gyémántkereskedelemig, Darfurtól a fogyasztói társadalom problémáiig sokféle témát felölelnek. Olyan témák ezek, amik biztosan sokakat érdekelnek és kifejezetten izgalmas lehet, hogy különböző országokban mit gondolnak róluk.