Többször írtunk már olyan oldalakról, amelyek oktatási (vagy szórakoztatási) céllal gyűjtenek össze dokumentumfilmeket. Természetesen minden ilyen oldal pontosan annyit ér, mint amilyen hatékonyan vadássza le a leghasznosabb filmeket. A legújabb kedvencem a Documentaryz nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol már pár perc kutakodás után is kiváló (és jól rendszerezett) anyagokat találtam (sajnos ezek legnagyobb része angolul van). Amit nemsokára használni is fogok, az a Történelem Gyorstalpaló (History Crach Course) nevű 14 videóból álló gyűjtemény (IDE KATTINTVA látható), amely 14 videóból áll, és rövid, 10 perces epizódokban mutat be történelmi korokat (ráadásul ezek a 10 perces részek tovább vannak tagolva 1-2 perces alfejezetekre, ami még inkább egy nyelvóra ritmusához idomul), ugyanakkor sokat lehet tanulni belőle - mind angolt, mind történelmet.

Annyit mondogatjuk, hogy az IKT eszközök milyen nagy lehetőségeket adnak az újfajta tanulási módok alkalmazására, hogy lassan már magunk is elhisszük! Tény, hogy minden korábbinál könnyebbé vált akár a filmkészítés vagy éppen a hangfelvétel készítése és megvágása is. ezek pedig nagyon jól jöhetnek, ha történelem tanítást akarjuk egy kicsit felfrissíteni. Az utóbbi évtizedekben a történelem tudományában a politika történet és az eseménykronológia mellett és helyett egyre nagyobb szerepet kapott az életmódtörténet, a kis emberek életére koncentráló mikrotörténelem. Ennek egyik érdekes eszköze a szemtanúk interjúin alapuló oral history módszer. Hazánkban is folyik több ilyen projekt, van amelyik az '56-os eseményekkel, van amelyik a holocausttal kapcsolatban.

Eyg kamera, de akár egy jobb mobiltelefon segítségével diákjaink is könnyen készíthetnek ilyen projekteket. Lehet ez pusztán a szülők kikérdezése az úttörő élményeikről, vagy akár valami bonyolultabb, nagyobb elmélyülést igénylő feladat is. Jó példa erre, amit Heinl Péter és tanítványai végeztek el Magyarmecskén, ahol egy elhurcolt zsidó lány sorsát tárták fel ezzel a módszerrel. (A projektről az MTV is tudósítást készített: IDE KATTINTVA). Akit azonban kicsit részletesebben érdekel, hogy miként használható ez a módszer a tanításban, az lapozza fel a Forrás folyóirat 2011/07-08 számát és olvassa el Sági Norberta és Rigó Róbert írását erről (szerencsére a cikk IDE KATTINTVA elérhető).

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) időről-időre megelepi a széles közönséget valami érdekességgel. Felraktak a netre egy halom filmhíradót (ITT ÍRTUNK RÓLA), színházi előadásokat (ARRÓL MEG ITT), csupa olyan jó dolgot, amit remekül lehet használni a tanításban is. Kezd teljesen olyan lenni, mint a korábban irigyelt közszolgálati archívumok, például az angol vagy a holland.

A mostani újdonság a Gramofon online (IDE KATTINTVA), régi hangfelvételek, zenék gyűjteménye, a 20 század elejétől a közepéig. Nagyszerű adatbázissal, kulcsszókkal, könnyen kereshetően. Ami pedig a legjobb, hogy nem csak a NAVA pontokon hallgathatjuk meg a zenéket, hanem bárhol. Még be is ágyazhatjuk bárhová. Például így:

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

A történelem, társadalomismeret tanításában az állampolgári ismeretek, az emberi jogok nem kapnak túl nagy szerepet. Gyakran a tananyag végén találhatók csak meg és az időszűkében levő tanár kihagyja ezt a témát. Máskor maguk a diákok mondják azt, hogy inkább olyasmival foglalkoznának, ami biztosan benne lesz az érettségiben. Pedig ha egy kicsit belegondolunk, beláthatjuk, hogy nagyon fontos témáról van szó. Olyan témáról, amit érdemes színesen és korszerűen feldolgozni, akár osztályfőnöki órán is.

A Fiatalok az emberi jogokért oldal (IDE KATTINTVA) ehhez ad bőséges segítséget. Az oldalon találunk harminc videót, amik az egyes emberi jogokat illusztrálják, ezen túl megtalálható az emberi jogok bővebb kifejtése, az emberi jogi harcosok arcképcsarnoka, foglalkozások iskolák számára, hírek az emberi jogokról és még sok egyéb is. Ami pedig a legjobb hír, hogy a teljes oktatócsomagot (könyvvel, DVD-vel) tanároknak ingyenesen el is küldik ha azt az oldalon megrendelik. Érdemes.

Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.

A tudomány (vagy esetleg műveltség) népszerűsítésnek egészen izgalmas módját választotta Nyáry Krisztián, Facebook oldalán (IDE KATTINTVA) tesz közzé fotókat a magyar irodalom nagyjairól. A fotókon általában párok láthatók és tartozik hozzájuk egy bőséges, de egy lélegzetre könnyen elolvasható leírás is, ami az adott író magánéletébe enged bepillantást.

Szóba kerül itt Ady ménage a trois-ja Lédával és férjével, Mikszáth, aki kétszer vette el ugyanazt a nőt és persze a történelem által tragikusan félbeszakított boldog házasságok is, Radnótié és Szerb Antalé. Sok olyan részletet is megtudunk, amik nem szoktak szerepelni a tankönyvekben, de talán éppen ezért is lehetnek érdekesek: mit mondott Thomas Mann József Attiláról, miért pártolta Léda férje a kapcsolatot Adyval és mit gondolt Weöres a részegség és az ihlet kapcsolatáról. Irodalom iránt érdeklődőknek kötelező követniük az oldalt és érdemes erre buzdítaniuk tanítványaikat is.

Idősebbek néha könnyes szemmel tudnak visszaemlékezni a politikai aktivizmus időszakára, hogy milyen nagyszerűen össze lehetett jönni egy béketüntetésen az ellenkező nem képviselőjével. Mennyire meggyőző volt a make love not war jelsző. Általában azt is hozzáteszik, hogy persze akkor még minden más volt és bezzeg a mai gyerekek csak a Facebookon lógnak.

A Kony 2012 azt mutatja, hogy ez a generáció is tud politikailag aktív lenni, ha megfelelő célt talál. 10 évvel ezelőtt kezdődött a történet három amerikai egyetemistával, akik féktelen idealizmusukban filmet akartak forgatni a darfúri humanitárius katasztrófáról. Eljutottak viszont Ugandába, ahol megtalálta őket a gyermekkatonaság problémája. Ebből született a Láthatatlan gyerekek (Invisible children) című egy órás film. Észak-Ugandában gyermekek százai vándorolnak a falvakból a városokba, hogy biztonságban legyenek a Lord's Resistance Army nevű lázadó csoporttól, akik gyermekeket rabolnak és kényszerítenek harcra. (ITT ÍRTUNK a filmről).

Az ENSZ készítette az Against all odds (ITT TALÁLHATÓ) című játékot, amelyben egy menekült bőrébe bújhatunk. Most jutottam hozzá, hogy több szinten, több csoportban is kipróbáljam a játékot, és azt kell mondanom, hogy megérte! Középfokon volt az egyik, picit jobb a másik csoportom, akikkel játszottuk. Amit csináltunk: bevezettük a játékot, megnéztük a rövid intro-t, majd mindenki (párban) a gép előtt ülve elkezdett játszani. Összesen 3 fő részben egyenként 4-4 kisebb feladatot (állomást) találunk (pl. a befogadó országban munkát találni, elmenekülni otthonról, megtanulni helyesen válaszolni a rendőrségen feltett kérdésekre). Ha az egyik feladat nem sikerül (pl. nem találunk ki a városból), az oldalt frissítve át lehet ugrani, és tovább lehet menni - ez volt az egyik legnagyobb előnye a játéknak. Mindeközben rengeteget kellett olvasniuk a gyerekeknek, állandóan döntéseket kellett (közösen) hozniuk, ráadásul sok olyan dologra csodálkoztak rá, amit azelőtt egyáltalán nem értettek, éreztek. Szintén pozitívum, hogy átlagos gépeken egyszerre 10 állomáson is gond nélkül futott a játék. Végül - házi feladatként - el kellett képzelniük, hogy mindez velük történt meg, és egy személyes beszámolót kellett írniuk. Megdöbbentően jók is lettek, arról nem is beszélve, hogy mennyit tanultak angolul. A lapozás után két 11. osztályos diák fogalmazása található, angolt tanítóknak (de csak angolul tudóknak is) érdekes olvasmány szerintem.

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Sokat lelkesedtünk már itt a TanárBlogon a Fortepan nevű oldal iránt (például ITT és ITT és ITT), ahol talált amatőr fényképek sorakoznak tömkelegével. Fantasztikus érzés az oldalon böngészni és remekül használható nyelvórán, irodalomból, történelemből egyaránt. Most nagy örömmel jelenthetjük be, hogy az oldalnak tesvére született.

Ez a Super8 (IDE KATTINTVA) ahol a legendás filmfelvevőgéppel készült amatőr felvételek között böngészhetünk. Több mint 2000 órányi film között veszhetünk el, amik az 1930 és 1990 közötti 60 év privát történelmébe engednek betekintést. Sajnos, a Fortepanhoz képest itt szigorúbb felhasználási keretek között kell mozognunk. Nem ágyazhatjuk be a filmet és azok közepén mindig ott díszeleg a super8.hu felirat. Cserébe viszont saját listákba menthetünk egész filmeket vagy részleteket és kifejezetten hatékonyan vannak címkézve a filmek, ami nagyban segíti a keresést. És egy ilyen úttörőtáboros filmnek ki tudna ellenállni?

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Egyre több szó esik arról, hogy milyen szerepe lehet a játékoknak az oktatásban. Izgalmas például erről Jane McGonigal TED előadása (ITT LÁTHATÓ). Számítógépes játékot használ fel a Történelmi Animációs Egyesület is (ITT VANNAK), nem is akármilyet, hanem az egyik legelterjedtebb stratégiai szimulációt, a Total War sorozatot. Ezt a játékot használta például a History channel is bizonyos filmjei elkészítéséhez. Magát a programot 2000 forintért megvásárolhatja bárki és máris belevetheti magát a középkori küzdelmekbe. De ha letölti az egyesület oldaláról a kiegészítéseket, akkor az Árpád-kor királyainak sorsát is végigkövetheti.

Az Egyesület azonban ennél is tovább ment és a játék segítségével elkészítették két fontos csata a győri és a mohácsi rekonstrukcióját. Mindkettőből készült térképes animáció, az utóbbihoz pedig egy húsz perces film is, ami mai ismereteink szerint bemutatja, miként is zajlott az ütközet. Hatalmas munka van mindkettőben a pontos csapatmozgásoktól az egyenruhákig mindenre figyeltek.

Gyorsan változó világban élünk. Számalan dolog, ami számunkra úgy tűnik nem is olyan régen még a mindennapok része volt, a diákjainknak már relikvia. Ezért is lehet érdekes ez a fényképsorozat (IDE KATTINTVA), ami egy 1985-ös brit áruházi katalógust mutat be. Mi volt a menő negyed századdal ezelőtt? Mi az, ami ma is elmenne és mi az, amiről már azt sem tudják mi lehetett?

Akár angol, akár történelem órán érdekes játék lehet végignézni a katalógust, főleg, ha azt is elmondjuk a diákoknak, hogy mindez a mi számunkra csak elérhetetlen álom volt. Jó foglalkozás lehet az is, ha a gyerekeknek ebből a katalógusból kell összeállítaniuk a karácsonyi kívánságlistát és azt azután összevetik az aktuálissal.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

Egyre jobban tetszik a megújult Delicious. A nyitóoldalon most már nem csupán érdekes oldalak linkjei találhatóak, hanem ún. stack-ek (azaz kis csomagok), amelyekben több link van összefűzve. Ennek az az eredménye, hogy bizonyos témákhoz csokorba gyűjtött linkeket találunk. Nemrég volt szó itt, a TanárBlogon az ábécé projektről (ITT TALÁLHATÓ a leírása), most viszont egy érdekes II. világháborús anyagot találtam (EZT ITT). Azért tetszik különösen, mert több típusú anyag van egy helyen, azaz pl. nem csupán képek, hanem videókat, világháborús hangfelvételeket, vagy éppen interaktív idővonalat is találhatunk. Érdemes hát nem csupán ismeretszerzés, hanem órai készülés közben is szemezgetni a Delicious kínálatából.

Nagyon sok olyan tanítási helyzet adódhat, amikor szükség lehet idővonal készítésére. Akár történelemből, tudománytörténetből vagy éppen irodalomból is jól jöhet, ha grafikusan is meg tudjuk jeleníteni az esemnyek, szamélyek egymásutánját. Itt a TanárBlogon is írtunk már több ilyen alkalmazásról (ITT, ITT, vagy ITT), a most bemutatott Tiki-Toki (ITT TALÁLHATÓ) semmilyen drasztikus újdonságot nem hoz. Eseményeket helyezhetünk el az időszalagon, leírást, linkeket, képeket és videókat fűzhetünk hozzá.

Ami talán különleges, hogy mindezt kifejezetten esztétikusan tehetjük, szép háttérrel, csinos nyitóképpel. Kifejezetten szimpatikus, hogy külön rovatban adhatjuk meg, honnan származnak a képek, így könnyen eleget tudunk tenni például a Creative Commons Nevezz meg! megkötésének. Ami problematikus, hogy bizonyos szolgáltatások (az idővonal beágyazása, közös munka) csak a fizetős változatban érhetők el. Ha viszont valaki komoly akarja használni a tanításban, érdemes elgondolkodnia az évi 100 dolláros előfizetésen, mert ezzel együtt kap 50 diák előfizetést is és így valóban jól használhatja az osztályteremben is.