Egyre több olyan program van, amivel körülnézhetünk az égen, vagy éppen a csillagok között. Ilyen a nagyszerű Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK RÓLA) vagy éppen a korébban említett Stellarium (ERRŐL ITT). A most bemutatott program elsődlegesen a Naprendszerre és az űrkutatásra koncentrál. Érdekessége, hogy a NASA boszorkénykonyhájából került elő.

Az Eyes on the Solar System (IDE KATTINTVA) a böngészőből futtatható. Ezzel is körülnézehtünk a bolygók között és termélszetesen az időben is utazhatunk megtekintve a száz évvel korábbi vagy az ezer évvel ezutáni állapotokat. Amiben újat hoz ez a program, az a kutató műholdak megjelenítése. Egy kattintással ráközelíthetünk ezekre, megnézhetjük, hol van a Hubble űrtávcső vagy éppen merre jár a Gallilei. Akár egyéni munkához, akár osztálytermi bemutatóhoz is hasznos lehet.

Egészen nagyszerű oldal a Fizkapu (IDE KATTINTVA), a kicsit idejétmúlt arculat senkit ne tévesszen meg, minőségi tartalom rejetzik mögötte. Van itt minden, ami a fizika tanításához hasznos és érdekes lehet. A békéscsabai Zátonyi Sándor gyűjteménye igazi kincsesbánya.

Van itt több óravázlat, ábragyűjtemény és filmek is szép számmal. Ezek közül sok olyan jelenségeket mutat be, amikhez nincsen feltétlenül eszköz minden iskolában. Van itt még egy nagy link tár is, mindenféle fizikás honlapokkal. Hosszan lehet csemegézni a jól átláható, rendezett gyűjteményben. Fizikát tanítóknak és tanulóknak kihagyhatatlan. De, hogy mi nyűgözött le engem a legjobban, azt a bővebben után mutatom meg:

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyszerű kis program a Kerbal Space Program (ITT TALÁLHATÓ), saját űrprogramot indíthatunk a segítségével. Elsőként az adott modulokból meg kell építenünk a saját űrhajónkat, majd kipróbálhatjuk, hogyan is műküödik. Nem csak látványos a program, de még a fizikát is teljesen pontosan tudja ezért kifejezetten alkalmas arra, hogy valamiylen probléma-alapú projekt tárgya legyen. Elég ugyanis, ha csak a célt mondjuk meg (hatékony űrhajó építése, föld körüli pálya elérése stb.) és hagyjuk, hogy a diákok csoportokban kidolgozzák a lehető legjobb megoldást.

Versenyt hírdethetünk, hogy ki tud jobb, hatékonyabb rakétát tervezni, de abban is összemérhetik az erejüket, hogy ki tudja például föléd körüli pályára állítani az űrhajót. Nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyennek hallatszik, ráadásul tudni kell hozzá mindent, ami a newtoni mozgásokkal kapcsolatos. A program még erősen fejlesztési fázisban van, érdemes időről-időre visszanéázni az oldalra, hogy milyen újdonságok kerültek bele.

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Az OTP Fáy András Alapítványa a Mindentudás Egyeteme és a Khan Akadémia elegyét próbálja összehozni. A Tudásfeltöltés.hu (ITT TALÁLHATÓ) oldalon. Ahogy az oldal szerkesztői fogalmaznak: az oldalon ... 'több száz kisfilm lesz elérhető, amelyek közérthetően és izgalmasan mutatják be a tudomány, az egyes tudományterületek világát'. És ami külön kedves tőlük: az oldalt ... 'úgy alakítottuk ki, hogy a filmeket nemcsak a honlapunkon keresztül lehessen megtekinteni, hanem szabad felhasználást biztosítunk minden egyes kisfilmhez, akár számítógépre, akár mobiltelefonra szeretnénk letölteni'. Azaz valóban hordozható oktatófilm gyűjteményt kapunk. Már most is található rengeteg anyag, elsősorban természettudományos tárgyakhoz találunk videókat, illetve a videók rendszerezése még nem egészen felhasználóbarát, hisz a Mechanikai energia hővé alakítása a Társadalomtudomány címke alatt található, ugyanakkor ha lejjebb lapozunk, azért találunk érdekes 'humán' kisfilmeket is! Kellemes lapozgatást!

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

Április 12-én volt 50 éve, hogy Jurij Gagarin űrhajója, a Vosztok útnak indult. Ennek alkalmából készült el a First orbit című film, ami pontosan követi percről percre az utazást. A filmben az eredeti hangfelvételt hallhatjuk a központ és Gagarin beszélgetéséről, a zenét kifejezetten a filmhez írta Phillip Shephard. A képek, amiket látunk a Nemzetközi Űrállomáson készültek, nagyjából azt mutatják, amit Gagarin is láthatott. Különleges élmény a képernyő előtt átélni az első űrutazást.

A film honlapján (IDE KATTINTVA) letölthető maga a film és sok információt kaphatunk magáról az utazásról is. Találhatunk még itt egy Android és egy iPhone alkalmazást is, amikkel szintén végignézhetjük az utazást és követhetjük egy földgömbön is azt.

Se szeri, se száma az interneten a különféle csillagászati programoknak, az IKT AKADÉMIA egyik fejezete is ezekről szól (IDE KATTINTVA). ezek a programok többnyire azt segítik, hogy felismerjük a csillagképeket, vagy valódi virtuális távcsőként tárják elénk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb felvételeket.

A Universe Sandbox (ITT TALÁLHATÓ) tovább megy egy lépéssel, nem csak nézegethetjük a csillagokat és bolygókat, ahnem játszhatunk is velük. Az ingyenes demó változatban csak az előre elkészített szimulációkat nézhetjük meg, de már az is nagyon izgalmas. Mi történik, ha ütközik az Androméda-galaxis és a Tejút? Mi lenne, ha a Jupiter kétszer olyan nagy lenne? Játszhatunk az égitestekkel és a fizika törvényeivel is.