Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

Nagy örömmel mutatunk be egy nem túl új, ámde annál hatásosabb programot, ami elsősorban a tanítók és a gyógypedagógusok számára lehet érdekes. A Szegedi Egyetem munkatársai készítették el a Beszédmester programot (IDE KATTINTVA). Az ingyenesen letölthető program olvasásfejlesztésre és hangképzés gyakorlására is egyaránt alkalmazható. Sikeresen használták már hallássérült gyerekek fejlesztésére. A program különlegesége, hogy gépi beszédfelismerésen keresztül segíti a helyes hangképzés elsajátítását.

A hangképzésen túl a szoftver járékos feladatokkal az olvasásfejlesztést is szolgálja, így diszlexiásokkal is jól használható.

Egészen fantasztikus oldal a Növényhatározó (IDE KATTINTVA). Pontosan az, amit a név és a cím is ígér: egy interaktív fényképes növényhatározó. Jelenleg 873 hazai növény leírását és fényképét találhatjuk meg benne. Az egyes növényeket kereshetjük a nevük és a rendszertani besorolásuk alapján is. A növény adatlapján pedig a legfontosabb információkon túl még érdekességeket is találhatunk.

Az oldal igazi kincse az interaktív növényhatározó, amiben sokféle szempont (virág szín, típus, virágzat stb.) alapján szűkíthetjük le, hogy mi is az a növény, amit éppen határozni kívánunk. Bal oldalon folyamatosan láthatjuk, hogy az összes közül éppen mely növények felelnek meg a kívánalmainknak. Nagyon barátságos a kezelőfelület, igazi élmény vele a határozás, ráadásul egy külön fényképes terméshatározót is találhatunk.

Az ENSZ készítette az Against all odds (ITT TALÁLHATÓ) című játékot, amelyben egy menekült bőrébe bújhatunk. Most jutottam hozzá, hogy több szinten, több csoportban is kipróbáljam a játékot, és azt kell mondanom, hogy megérte! Középfokon volt az egyik, picit jobb a másik csoportom, akikkel játszottuk. Amit csináltunk: bevezettük a játékot, megnéztük a rövid intro-t, majd mindenki (párban) a gép előtt ülve elkezdett játszani. Összesen 3 fő részben egyenként 4-4 kisebb feladatot (állomást) találunk (pl. a befogadó országban munkát találni, elmenekülni otthonról, megtanulni helyesen válaszolni a rendőrségen feltett kérdésekre). Ha az egyik feladat nem sikerül (pl. nem találunk ki a városból), az oldalt frissítve át lehet ugrani, és tovább lehet menni - ez volt az egyik legnagyobb előnye a játéknak. Mindeközben rengeteget kellett olvasniuk a gyerekeknek, állandóan döntéseket kellett (közösen) hozniuk, ráadásul sok olyan dologra csodálkoztak rá, amit azelőtt egyáltalán nem értettek, éreztek. Szintén pozitívum, hogy átlagos gépeken egyszerre 10 állomáson is gond nélkül futott a játék. Végül - házi feladatként - el kellett képzelniük, hogy mindez velük történt meg, és egy személyes beszámolót kellett írniuk. Megdöbbentően jók is lettek, arról nem is beszélve, hogy mennyit tanultak angolul. A lapozás után két 11. osztályos diák fogalmazása található, angolt tanítóknak (de csak angolul tudóknak is) érdekes olvasmány szerintem.

A tanítási órákon egyre nagyobb szerepet kap az értékelés, sőt az IKT eszközök segítségével történő értékelés. Ebben nagy segítségre vannak a szavazó rendszerek, de nem mindig állnak rendelkezésre. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy nem maradt ideje saját kérdés sor összeállítására, ilyenkor jön jól egy olyan oldal, ahol kész online kitölthető teszteket találhatunk. Egy ilyen nincs kedvem, időm tesztet összeállítani időpillanatban találkoztam a következő általános iskolásoknak szóló informatikai teszt oldallal, amit ITT TALÁLHATTOK. Érdekessége az oldalnak, hogy évfolyamok és témakörök szerint rendezi a tananyagot. Minden kérdéssor elején leírja, hogy hány kérdést tesz fel témakörben. Egy kérdés megválaszolására 1 perc áll rendelkezésre, melyet a jobb felső sarokban található óra mutat.

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Nemrég írtunk arról, hogy a Delicious linkmegosztó oldalon milyen érdekes projektet lehet csinálni (ITT A CIKK). Nos, most, hogy két kör Delicious projekt lefutott, gondoltam, érdekes lehet röviden összefoglalni, hogy mennyire jött be a dolog, illetve mire érdemes figyelni annak, aki ilyenre vetemedne a későbbiekben. A lapozás után tapasztalatok, érdekességek, tanácsok, módszertan!

A modern pedagógiában egyre többen hangoztatják, hogy fontos lenne a valós életből vett problémákat tanítani, az is slágertéma, hogy mennyire mesterséges a tudás tantárgyakra osztása, hiszen az életben azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell a legritkább esetben szűkülnek csak le egy akadémiai diszciplínára. A korábban emlegetett 21. századi tanulási képességek (ITT OLVASHAT RÓLUK) is komoly hangsúlyt helyeznek erre. Nem könnyű azonban olyan ötleteket, feladatokat találni, amik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Ezért is volt nagy öröm, amikor az amúgy is nagyszerű nrich maths oldalon ráakadtam a virtuális vérkép programra (IDE KATTINTVA). Semmi bonyolult dologról nincs szó, látunk egy mikroszkópos lemezt, rajta a sejtekkel és meg kell számolnunk mennyit látunk, majd a minta dimenzióinak ismeretében ki kell számolnunk az egységnyi térfogatra és a teljes mintára eső sejtszámot. Számításainkat ellenőrizhetjük is. Legfeljebb tíz perc az egész, de van benne matematika (térfogat számítás) és biológia egyaránt, ráadásul a probléma valóban olyan, ami a mindennapi életben is előfordul.

Onision egy vlog-ot (videó blogot) csinál, méghozzá - nyelvtanárok számára - elég érdekesen. Rövid, 2-3 perces videókban mondja el, hogy mit is gondol számára fontos dolgokról (pl. barátság). A videókat általában szívesen veszik, hiszen tinédzserekről szól, és egy kvázi tinédzser szerkeszti. Ha bármilyen témakörben szükségünk lenne egy pár perces, picit lelkizős videó anyagra, érdemes a YouTube-on Onision csatornájára kapcsolódni, amely IDE KATTINTA látogatható meg.

A Storify nevű oldal segítségével (IDE KATTINTVA található) azt tehetjük, amit az oldal neve ígér - történetekké fűzhetünk össze sok mindent. Ráadásul nagyon egyszerűen, ami hatalmas előny. Nézzük hogyan működik: először is regisztrálnunk kell (de nem rögtön az elején, azaz elkészíthetünk egy történetet, és csak a végén kell regisztrálnunk - ez azért is fontos, mert nem kell a regisztrációval időt töltenünk óra az elején). Ezután adhatunk egy-egy témakört (pl. Queen Elizabeth), és ehhez kereshetünk a különböző oldalakon (pl. Facebook állapot frissítések erről, de Twitter, Google, vagy YouTube keresést is futtathatunk.

Egyre jobban tetszik a megújult Delicious. A nyitóoldalon most már nem csupán érdekes oldalak linkjei találhatóak, hanem ún. stack-ek (azaz kis csomagok), amelyekben több link van összefűzve. Ennek az az eredménye, hogy bizonyos témákhoz csokorba gyűjtött linkeket találunk. Nemrég volt szó itt, a TanárBlogon az ábécé projektről (ITT TALÁLHATÓ a leírása), most viszont egy érdekes II. világháborús anyagot találtam (EZT ITT). Azért tetszik különösen, mert több típusú anyag van egy helyen, azaz pl. nem csupán képek, hanem videókat, világháborús hangfelvételeket, vagy éppen interaktív idővonalat is találhatunk. Érdemes hát nem csupán ismeretszerzés, hanem órai készülés közben is szemezgetni a Delicious kínálatából.

Végre ez a pillanat is eljött. Az igazság az, hogy mostanában egyre többet használunk Microsoft szoftvereket, hiszen a cég üzletpolitikájának része, hogy elhalmozza a tanárokat ingyenes szoftverekkel. Ez kedves tőle, persze, az pedig még inkább az, hogy ezek a szoftverek kifejezetten használhatóak, értelmesek, és még a munkánkat is megkönnyíthetik. A gond eddig ezzel csak annyi volt, hogy ezer helyről kellett összevadászni a szoftvereket, és külön-külön kellett letöltögetni őket. Én például kimondottan sokat használom, és szeretem a Photostory-t, az AutoCollage-t, vagy a Mouse Mischief-et, de beszélhetnénk akár a Kodu-ról, amellyel gyerekek pillanatok alatt megtanulhatják - játszva -a programozás alapjait. Most viszont megtörtént a csoda - az összes hasznos, ingyenes szoftvert egyetlen kattintással, egy letöltéssel a gépünkre varázsolhatjuk. A link pedig ITT TALÁLHATÓ. Természetesen kiválaszthatjuk, hogy mely szoftverekre van szükségünk, nem automatikusan indul el az összes letöltése.

Remek kis program a Jigsaw Planet (IDE KATTINTVA) egyetlen kattintással készíthetünk vele online kirakósokat, még regisztrálnunk sem kell.Fel kell töltenünk a képet, kiválasztani, hogy milyen alakúak legyenek a darabok és hány legyen belőlük, valamint azt, hogy elforgathatóak legyenek-e, ennyi ezután elég kattintani és már el is készült a remek kis interaktív puzzle.

Az elkészült kirakóst beágyazhatjuk az oldalunkba, a digitális osztályterembe, de hivatkozásként  is megoszthatjuk. Remek időkitöltő feladat lehet, bármit is tanulnak éppen.

Izgalmas projekt ötletet találtam, amellyel a Delicious (ITT TALÁLHATÓ) közösségi linkmegosztó oldal új funkcióit használhatjuk fel érdekesen az órán. A Delicious-ra ingyenesen regisztrálhatnak a diákok, és ott azt a feladatot kapják, hogy állítsanak össze egy ábécét olyan dolgokból, amelyeket szeretnek (pl. 'a' mint - angolul - Apple). Ebben az esetben az 'A' betűhöz egy érdekes linket kell tenni, amely az Apple-lel kapcsolatos. A linkeket össze lehet fogni csomagokba ('stacks' az oldalon), és ezeket külön meg lehet osztani (ez az új funkció). Egy érdekes példát találhatunk IDE KATTINTVA. Természetesen az is izgalmas lehet, ha egy egész csoport gyűjt közösen, és párokban csak bizonyos betűket kapnak a diákok.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

Sokat lelkeldenztünk már Kodu-ról (PÉLDÁUL ITT), erről a kisebbek által is remekül használható programozási környezetről, ahol könnyen készíthetnek a diákok játékokat és közben elsajátíthatják a programozás, az algoritmikus gondolkodás alapjait is. Tanév elején kezdtünk el a diákokkal dolgozni ezzel a programmal, egy programozás-robotika szakkör keretén belül.

A hatás frenetikus volt. A diákok nagy örömmel és nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába és hamar rákaptak az ízére. A Kodu egyszerű ha... akkor... programozási rendszere lehetővé teszi, hogy hamar sikereket érjenek el. A második Kodus óránkon már az volt a feladatuk, hogy egy mesét készítsenek el, mégpedig a következőt:

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.