Diákjaimmal a molekuláris biológiáról tanultunk és azt a feladatot kapták, hogy készítsenek el egy újságot 2050-ből, amiben az akkori újdonságok, hírek szerepelnek. A feladat célja az volt, hogy gondolják át milyen lehetőségei, kihívásai vannak a biotechnológiának. Az elkészült újságokat (amik természetesen csak elektronikus formában léteztek) azután megosztották velem, én pedig a jól sikerülteket a többiekkel. Mielőtt belevágtak volna a munkába, csokorba szedtem nekik azokat a webes eszközöket, amik jól jöhetnek.

Úgy gondolom, hogy másnak is érdekes lehet ez a gyűjtemény, amit most a megszokottól kicsit eltérően delicious csomagban adok közre (IDE KELL KATTINTANI). Az egyes linkekhez rövid megjegyzéseket is fűztem. Van köztük minden az ingyenes weblapszerkesztőktől az automatikus magazingyártón át egészen a képadatbázisokig. Érdemes lehet szemezgetni benne vagy akár hasonló feladatnál ezt megosztani a diákokkal.

Gondolom, egyre többen hallottak már az Instagramról, ez az a mobiltelefonos alkalmazás, amivel a nem túl jó mobiltelefonnal készített képekből sokkal gynegébb minőségűeket lehet készíteni. Pár előre beállított szűrő közül lehet választani, amivel régies hatást adhatunk a képnek. Az egész nem egy nagy csoda, de mégis hallatlanul népszerű lett, sokmillió felhasználóval. Legutóbb arról lehetett hallani, hogy a Facebook egymilliárd dollárért vette meg a céget.

Az ingyenes Picfull alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) nagyon hasonló effektusokat érhetünk el, csak sokkal nagyobb szabadságunk van, az egyes szűrőknél szabadon állítgathatjuk a paramétereket. Jópofa hatásokat érhetünk el vele, ha valamilyen kiadványt készítünk vagy fel akarunk dobni egy blogbejegyzést, nagyon hasznos lehet. Ebben a galériában látható néháy a felkínált lehetőségek közül:

Többször írtunk már olyan oldalakról, amelyek oktatási (vagy szórakoztatási) céllal gyűjtenek össze dokumentumfilmeket. Természetesen minden ilyen oldal pontosan annyit ér, mint amilyen hatékonyan vadássza le a leghasznosabb filmeket. A legújabb kedvencem a Documentaryz nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol már pár perc kutakodás után is kiváló (és jól rendszerezett) anyagokat találtam (sajnos ezek legnagyobb része angolul van). Amit nemsokára használni is fogok, az a Történelem Gyorstalpaló (History Crach Course) nevű 14 videóból álló gyűjtemény (IDE KATTINTVA látható), amely 14 videóból áll, és rövid, 10 perces epizódokban mutat be történelmi korokat (ráadásul ezek a 10 perces részek tovább vannak tagolva 1-2 perces alfejezetekre, ami még inkább egy nyelvóra ritmusához idomul), ugyanakkor sokat lehet tanulni belőle - mind angolt, mind történelmet.

Korábban már írtunk többször is a Photosynth nevű programról (ITT TALÁLHATÓ és IDE KATTINTVA látható róla videóbemutató). A programmal panorámaképeket, akár félgömb panorámákat is készíthetünk, a mások által készítettek között böngészhetünk, bejárhatjuk velük a világot, de egy digitális fényképezőgéppel felszerelkezve magunk is csinálhatunk ilyeneket. A PIL Akadémia szakmai napján ötleteltünk közösen azon, hogy mire is lehetne használni a tanításban és számos jó ötlet adódott is (majd jönnek egy cikkben hamarosan), de azóta felfedeztem a program egy új lehetőségét is.

A Photosynth ugyanis nem csak panorámaképeket tud csinálni, hanem egy tárgyat körbefényképezve azt körbe is forgathatjuk és úgy is megnézthetjük vele. Megtehetjük ezt úgy is, ha körbejárjuk a dolgot és közben kattintgatunk, de még hatékonyabb, ha valamilyen forgótálra tesszük. Én egy IKEÁs forgatható tálcára (ILYENRE) raktam fel és így készítettem róla húsz képet a telefonommal. Érdemes valamilyen egyforma, egyszerű hátteret választani, akkor lesz jobb a végeredmény. Nagyszerűen használhatjuk arra, hogy a diákok munkáit, alkotásait érdekesen mutassuk be az osztály vagy az iskola honlapján. Így néz a kép, a kisfiam által készített birkát ábrázolja (persze jobb fényképezőgéppel több fotóból sokkal jobb lehetne):

Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.

A tudomány (vagy esetleg műveltség) népszerűsítésnek egészen izgalmas módját választotta Nyáry Krisztián, Facebook oldalán (IDE KATTINTVA) tesz közzé fotókat a magyar irodalom nagyjairól. A fotókon általában párok láthatók és tartozik hozzájuk egy bőséges, de egy lélegzetre könnyen elolvasható leírás is, ami az adott író magánéletébe enged bepillantást.

Szóba kerül itt Ady ménage a trois-ja Lédával és férjével, Mikszáth, aki kétszer vette el ugyanazt a nőt és persze a történelem által tragikusan félbeszakított boldog házasságok is, Radnótié és Szerb Antalé. Sok olyan részletet is megtudunk, amik nem szoktak szerepelni a tankönyvekben, de talán éppen ezért is lehetnek érdekesek: mit mondott Thomas Mann József Attiláról, miért pártolta Léda férje a kapcsolatot Adyval és mit gondolt Weöres a részegség és az ihlet kapcsolatáról. Irodalom iránt érdeklődőknek kötelező követniük az oldalt és érdemes erre buzdítaniuk tanítványaikat is.

Már áradoztunk a Delicious nevű linkmegosztó oldal új, esztétikus linkgyűjtemény-készítő alkalmazásáról (itt a saját feltöltött linkjeinket tudjuk összefűzni). Amellett, hogy nagyon szép, rendkívül hasznos is az új funkció, hiszen mások által összeállított tematikus gyűjtemények között is böngészhetünk. Bevallom, méltatlanul sok időt is el tud szippantani a Delicious, de nem szoktam megbánni. Most egy újabb gyöngyszemre akadtam, amelyben interaktív történetek vannak összegyűjtve. Ezek azok, amikor van egy rövid (pár perces) videó, majd egy választási lehetőség. Attól függően, hogy mit választunk, más-más úton folytatódik a történet. Néhányat már eddig is találtam, és használtam, de ilyen sokat egybegyűjtve még nem. ITT TALÁLHATÓ az oldal, angoltanároknak ajánlott különösen, de szintén ajánlott jól bejárni a történetet, mielőtt tanítanánk- van pl. olyan is, amelyben egy randi végén a szexről kell döntenünk, vagy egy horror történet közepéba csöppenünk. Egy szó, mint száz: aranybánya az oldal, de megfontoltan használjuk órán!

Már több blogbejegyzés született erről a remekül használható programról (itt és itt). Gondolattérképpel már régóta dolgozom, csak kissé nehézkesen ment a papíros- majd Word-ös - PowerPoint-os változat, a kollaborációs problémákról nem is beszélve. A blogot olvasva felvillanyozódtam: először is utána néztem a Neten, és találtam egy újabb videót egy külföldi tanároldalon a használatáról (itt) majd hozzáláttam. A program erőssége, hogy nagyon egyszerű a regisztráció (elég egy e-mailcím és máris kezdhető a munka), és a kezelése is, annak ellenére, hogy angol nyelvű. Otthon elkészítem a gondolattérképem magját, az órán betöltöm, pár kattintással (share) meghívom a csoportom tagjait, és máris kezdődhet a munka!

Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Soha nem felejtem el, még az internetes kommunikáció hajnalán, amikor a szokottnál egy kicsit ironikusabbra sikerült megjegyzést egy ismerősöm komolyan vett. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy csak vicceltem, ő kiakadt és azt mondta: de akkor miért nem írtál mellé smiley-t??!! Én azt gondoltam, amit Rejtő Jenő egyik hőse, hogy ti. 'nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani', de azért azóta figyelek, és azon gondolkozom, vajon az idézett Rejtő könyveibe hány smiley is kellene. Így megy ez. Azóta viszont igény lett azóta az érzelmek szélés skálájának online kifejezésére, és ahol van kereslet, ott lesz kínálat is. IDE KATTINTVA egy listát találhatunk azokkal az érdekes, hasznos, vagy egyszerűen csak különleges smiley-kkal, amelyekkel még több érzelmet csempészhetünk Facebook üzeneteinkbe. Jó halászást!

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

Egyre jobban tetszik az Eyejot (ITT , no meg ITT TALÁLHATÓ a részletes leírás róla, ITT PEDIG egy előző projekt bemutatása), ahol videóleveleket küldhetünk. Folyamatosan próbálgatom, hogy milyen alkalmazások használhatóak hatékonyan, és egyre-másra jól vizsgázik az Eyejot. Legutóbb a Survivor című valóságshow-ról beszélgettünk, illetve arról, hogy mi mindent mondanak el az emberek ilyenkor magukról, hogyan próbálják 'eladni' magukat. A főbb témákat meghatároztuk (pl. mik a jó, esetleg rossz tulajdonságai a jelentkezőknek), majd hétvégére feladtam házi feladatnak, hogy mindenki készítsen el egy 1 perces bemutatkozó videót, és küldje el nekem. Az Eyejot-hoz nem kell más, csak egy webkamera (sok gépbe eleve be van építve, de a gyerekeknek egyébként is gyakran kell), és már indulhat is a felvétel. Kiszámoltam: egy ilyen filmen átlagosan 2-3szor annyit mondanak, mint amennyit egyébként írnának. És mivel videófelvételt kellett csinálni, sokan azért így is leírták - nehogy beégjenek :) Rengeteg izgalmas videó készült, a lapozás után megnézhető az egyik (mivel az Eyejot videók könnyedén beágyazhatóak!!), érdemes kattintani!

Többször fordult elő velem, hogy nagyobb fájlokat, esetleg egész könyvtárakat szerettem volna megosztani másokkal. Legutóbb egy könyv hanganyagával voltam így. A legegyszerűbb megoldásnak a Dropbox publikus ('Public') mappája bizonyult. A Dropbox (ITT TALÁLHATÓ) egyszerűen a gépünkön található fájlok online változata. Ehhez kapcsolódik a 'Public' mappa most, ahová feltölthetünk bármilyen fájlt, vagy mappát, majd kapunk hozzá egy linket, amelyet másokkal megosztva letölthetővé válnak az anagok (de csak azok az anyagok, amelyekre a link mutat, azaz nem lehet ettől matatni a cuccaink között). Ajándékként IDE KATTINTVA a The Finals című angol nyelvkönyv hanganyagának az első felét lehet most letölteni egy zip fájlban. A lapozás után megmutatjuk, hogy hogy is néz ki mindez a Dropbox oldalán.

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Különféle komoly pedagógiai vizsgálatok szerint a tanulás hatékonysága nagyon függ attól, milyen tevékenységet végzünk. A vizsgálatok szerint sokat tanulhatunk, ha nem csak halljuk az adott dolgot, hanem olvashatjuk is, még többet, ha csinálhatjuk, de a legjobban úgy tanulhatunk meg bármit is, ha tanítjuk. Ezt ismerte fel Bram Faerns, egy belga tanár, akivel idén nyáron ismerkedtem meg Seattle-ben. Bram projektje, amit kifejezetten kicsikkel, 10-12 éves diákokkal csinált végig.

Az utóbbi évek IKT világának talán legnagyobb durranása a Khan Akadémia volt. Salman Khan az ösztönös pedagógiai zseni eredetileg csak a saját szórakozására készítette a YouTube-ra rövid kis oktatóvideóit, amik egészen fantasztikus népszerűségre tettek szert. Bram ötlete az volt, hogy hasonló kis oktatóvideókat készíttetett, a gyerekekkel. a 10-12 évesek ebben a 8-9 éveseknek magyarázzák el, hogyan kell összeadni, felismerni a főneveket stb.

Valaha régen azért jöttek létre a keresőprogramok, hogy segítsenek rendet vágni az egyre nagyobbra növő internetben és kiszűrjék a nekünk fontos oldalakat, információkat. Azóta azonban akkorára nőtt az internet, hogy ma már a keresőprogramok találatai között kell rendet vágni. Nem mindegy, hogy milyen célból keresünk, ha például azt írjuk be egy keresőbe, hogy gravity elsőre mindenféle cégek és termékek jelennek meg és hosszasan válogathatunk, amíg valami olyat találunk, ami a tanításban vagy tanulásban is hasznos.

Ezen a helyzeten segít az InstaGrok nevű kereső (IDE KATTINTVA), ha megadunk egy kifejezést, akkor az oldal végigkutatja a webet, de csak olyan tartalmakat keres, amiknek köze lehet a tanuláshoz. Ezeket azután szint szerint elrendezi, címkézi. Külön összegyűjti a releváns videókat és ahozzáteszi azokat az érdekes kérdéseket is, amik szóba jöhetnek. Mindezeken túl legyárt egy fogalom-térképet is az adott dologról és egy rövid kvízt is, amiben ellenőrizhetjük a tudásunkat.

Nemrég írtunk arról, hogy a Delicious linkmegosztó oldalon milyen érdekes projektet lehet csinálni (ITT A CIKK). Nos, most, hogy két kör Delicious projekt lefutott, gondoltam, érdekes lehet röviden összefoglalni, hogy mennyire jött be a dolog, illetve mire érdemes figyelni annak, aki ilyenre vetemedne a későbbiekben. A lapozás után tapasztalatok, érdekességek, tanácsok, módszertan!

A Flickr (ITT TALÁLHATÓ) az egyik legismertebb képmegosztó oldal, számtalan kisebb-nagyobb, vicces (vagy éppen kevésbé kreatív) alkalmazás épül rá. Most a Spell with Flickr (EZ PEDIG ITT ÉRHETŐ EL) nevűről ejtünk szót. Az ötlet annyi, hogy beírhatunk bármilyen szót, és megkapjuk a Flickr-en található betűkből (képekből) kirakva. Ha nem tetszik bármelyik betű, egyetlen kattintással lehet újat kérni helyette. Akinek nincs kedve csak úgy az oldalra kattintani, az kattintson itt, a cikk alatt a Bővebben linkre, és megnézhet egy példát - azt írtuk, hogy TanárBlog (pontosabban azt, hogy tanarblog, mivel ez ékezetes betűkkel hadilábon áll az oldal, és igen érdekes betűkatyvasz lesz belőle, ha az 'á' betűt a szóban hagyjuk.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.