Most az evolúció és a genetika tanításához ajánlunk pár érdekes weboldlat. Ahogyan korábban is, most is egy delicious csomag keretében tekinthető meg a válogatás (IDE KATTINTVA). Van itt sokféle dolog a szimulációs szoftverektől a java alkalmazásokig, de bekerült a listába a teljes Charles Darwin archívum is.

Természetesen használhatjuk arra is, hogy magunk válogassunk belőle, de a felhasználásnak lehet egy alternatív módja. Kiadhatjuk diákjainknak a feladatot, hogy válasszanak 4-5 oldalt az itt szereplőkből, látogassák meg és írjanak róla ismertetőt a többieknek. Ha ez elkészült, akkor az ismertetők alapján szavazhatnak arról, hogy melyik oldalt tartják a legérdekesebbnek.

Az IKT használattal kapcsolatos (többnyire érzelmi alapú) fenntartások között gyakran szerepel az, hogy mennyire természetellenes, elidegenítő a számítógépek használata. Aki így gondolja, azt biztosan megbotránkoztatja mejd, ha arról számolok be, miként használtuk a számítógépeket egy erdei iskolában. Minden évben eltöltünk egy hetet a diákjainkkal valahol Magyarország hegyei között. Ezek az erdei iskolák (természettudományos terepgyakorlatok) a tantervünk fontos részét képezik, itt van helye annak, hogy sokféle terepi vizsgálatot elvégezzenek a diákok és megismerkedjenek a temészettudományos vizsgálódás módszertanával is.

Idén először sikerült olyan helyre mennünk, ahol a tábor területén volt wi-fi elérés (IDE). tapasztalatból mondhatom, hogy ez fantasztikus lehetőségeket nyitott meg a számunkra. Ami pedig az esetlegesen aggódókat is megnyugtathatja, még a természetvédelmet is szolgálta, hogy számítógépekkel dolgozhattunk. Íme, néhány olyan projekt, aminél kapóra jött, hogy van vezeték nélküli internetelérés a tábor területén:

Egyre több olyan program van, amivel körülnézhetünk az égen, vagy éppen a csillagok között. Ilyen a nagyszerű Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK RÓLA) vagy éppen a korébban említett Stellarium (ERRŐL ITT). A most bemutatott program elsődlegesen a Naprendszerre és az űrkutatásra koncentrál. Érdekessége, hogy a NASA boszorkénykonyhájából került elő.

Az Eyes on the Solar System (IDE KATTINTVA) a böngészőből futtatható. Ezzel is körülnézehtünk a bolygók között és termélszetesen az időben is utazhatunk megtekintve a száz évvel korábbi vagy az ezer évvel ezutáni állapotokat. Amiben újat hoz ez a program, az a kutató műholdak megjelenítése. Egy kattintással ráközelíthetünk ezekre, megnézhetjük, hol van a Hubble űrtávcső vagy éppen merre jár a Gallilei. Akár egyéni munkához, akár osztálytermi bemutatóhoz is hasznos lehet.

Többször írtunk már olyan oldalakról, amelyek oktatási (vagy szórakoztatási) céllal gyűjtenek össze dokumentumfilmeket. Természetesen minden ilyen oldal pontosan annyit ér, mint amilyen hatékonyan vadássza le a leghasznosabb filmeket. A legújabb kedvencem a Documentaryz nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol már pár perc kutakodás után is kiváló (és jól rendszerezett) anyagokat találtam (sajnos ezek legnagyobb része angolul van). Amit nemsokára használni is fogok, az a Történelem Gyorstalpaló (History Crach Course) nevű 14 videóból álló gyűjtemény (IDE KATTINTVA látható), amely 14 videóból áll, és rövid, 10 perces epizódokban mutat be történelmi korokat (ráadásul ezek a 10 perces részek tovább vannak tagolva 1-2 perces alfejezetekre, ami még inkább egy nyelvóra ritmusához idomul), ugyanakkor sokat lehet tanulni belőle - mind angolt, mind történelmet.

Egészen nagyszerű oldal a Fizkapu (IDE KATTINTVA), a kicsit idejétmúlt arculat senkit ne tévesszen meg, minőségi tartalom rejetzik mögötte. Van itt minden, ami a fizika tanításához hasznos és érdekes lehet. A békéscsabai Zátonyi Sándor gyűjteménye igazi kincsesbánya.

Van itt több óravázlat, ábragyűjtemény és filmek is szép számmal. Ezek közül sok olyan jelenségeket mutat be, amikhez nincsen feltétlenül eszköz minden iskolában. Van itt még egy nagy link tár is, mindenféle fizikás honlapokkal. Hosszan lehet csemegézni a jól átláható, rendezett gyűjteményben. Fizikát tanítóknak és tanulóknak kihagyhatatlan. De, hogy mi nyűgözött le engem a legjobban, azt a bővebben után mutatom meg:

Az elsősegély oktatása azon dolgok közé tartozik, aminek a fontosságában mindenki egyetéert, de valahogy soha nem jut rá idő (ilyen még az állampolgári ismeret vagy a pénzügyi alapismeret is). Természetesen egy interneten elérhető tananyag nem helyettesítheti az alapos pedagógus képzést (olyat például IDE KATTINTVA találhatunk), de azért nagyon hasznos lehet. Ezért is üdvözölhetjük az Országos Mentőszolgálat és az Alternatív Közgazdasági Gimnázium közös kezdeményezését, hogy egy teljes elsősegély oktatócsomagot tettek elérhetővé (IDE KATTINTVA TALÁLHATÓ).

11 témakörbe gyűjtötték össze a legfontosabb és legérdekesebb ismereteket a vérzésektől és a mérgezésektől egészen a mentőautók ismertetéséig. Az egyes anyagoknál találunk képeket, ppt-ket az órai előadáshoz, feladatlapokat és online teszteket. Igazán ki van szolgálva az a tanár, aki elszánja magát arra, hogy komolyan tanítja az elsősegélynyújtást. Ha másért nem, azért is érdemes végignézni az anyagot, mert tanárként gyakran kerülhetünk iolyan helyzetbe, hogy szükség van ezekre az ismeretekre.

Egyfelől a PIL Akadémián hallott 21. századi kompetenciákról elmélkedtem, másfelől pedig meghallottam a rádióban, hogy az olimpia végéig a londoni metróállomások korábbi híres bajnokok neveit viselik. Ebből jött az öltet, hogy egy-egy rövid videóban be kellene mutatni azt a 13 magyart, akikről elnevezték valamelyik állomást. A projektet meg lehet csinálni a 2012-ben esélyes magyarokról vagy a külföldi bajnokokról (akikről szintén neveztek el állomásokat), ill. bárki másról is. Íme a lépések (a Bővebben-re kattintva!!):

Annyit mondogatjuk, hogy az IKT eszközök milyen nagy lehetőségeket adnak az újfajta tanulási módok alkalmazására, hogy lassan már magunk is elhisszük! Tény, hogy minden korábbinál könnyebbé vált akár a filmkészítés vagy éppen a hangfelvétel készítése és megvágása is. ezek pedig nagyon jól jöhetnek, ha történelem tanítást akarjuk egy kicsit felfrissíteni. Az utóbbi évtizedekben a történelem tudományában a politika történet és az eseménykronológia mellett és helyett egyre nagyobb szerepet kapott az életmódtörténet, a kis emberek életére koncentráló mikrotörténelem. Ennek egyik érdekes eszköze a szemtanúk interjúin alapuló oral history módszer. Hazánkban is folyik több ilyen projekt, van amelyik az '56-os eseményekkel, van amelyik a holocausttal kapcsolatban.

Eyg kamera, de akár egy jobb mobiltelefon segítségével diákjaink is könnyen készíthetnek ilyen projekteket. Lehet ez pusztán a szülők kikérdezése az úttörő élményeikről, vagy akár valami bonyolultabb, nagyobb elmélyülést igénylő feladat is. Jó példa erre, amit Heinl Péter és tanítványai végeztek el Magyarmecskén, ahol egy elhurcolt zsidó lány sorsát tárták fel ezzel a módszerrel. (A projektről az MTV is tudósítást készített: IDE KATTINTVA). Akit azonban kicsit részletesebben érdekel, hogy miként használható ez a módszer a tanításban, az lapozza fel a Forrás folyóirat 2011/07-08 számát és olvassa el Sági Norberta és Rigó Róbert írását erről (szerencsére a cikk IDE KATTINTVA elérhető).

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Itt van a Föld napja, április 22-én emlékezünk meg egy kicsit arról, hogy nem csak mi vagyunk ezen a bolygón, sőt egyáltalán arról, hogy van egy bolygó is körülöttünk. Talán kevesen tudják, hogy az első Föld napja 1970-ben egyfajta oktatási esemény teach-in volt Amerikában, amikor mindenfelé nyilvános előadásokat tartottak a környezetvédelem ügyéről. Tapasztalataim szerint az ökológiai tudatosság megteremtésének egyik legjobb eszköze az ökológiai lábnyom. A kép, hogy hány Földre lenne szükségünk, ha mindenki úgy élne, mint mi nagyon erős és könnyen befogadható. Érdemes foglalkozni vele egy kicsit.

Szerencsére ehhez is vannak bőségesek IKT eszközök, amikkel megértethetjük mi az ökológiai lábnyom, sőt ki is számíthatjuk. Elsőként érdemes olvasni róla egy kicsit, hogy mi is az, ebben segíthet a nagyszerű Bioetika blog cikke (ITT) vagy egy hosszabb, részletesebb leírás (IDE KATTINTVA). Ha magunk akarjuk kiszámíttatni a diákokkal mekkora az ő lábnyomuk, akkor is van segítség, ajánlunk egy gyors, egy látványos és egy részletes megoldást is.

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Bevallom, engem teljesen meghat néha, hogy a BBC milyen komolyan veszi, hogy közszolgálatot. Nem elkényelmesedett monopólium, hanem valóban minőségi tartalomszolgáltató. A minap éppen a környezetvédelemhez és a jövőhöz kötődő ismeretterjesztő anyagokat kerestem, amikor rábukkantam, és - ahogy mondani szokás - meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg, és rengeteg órán használható ötletet ad. Nekem különösen az 1 perces ötletek tetszettek, ahol érdekes, esetenként ellentmondásos javaslatokat hallhatunk egyetlen percben előadva (pl. felvételi interjúkon a felvételizők viseljenek maszkot, hogy ne legyen előnyük a 'szép' embereknek). Az összes rovat ITT TALÁLHATÓ. Angolosoknak, term.tud-ot tanítóknak érdekes, hasznos, izgalmas. És szép is!

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

Idősebbek néha könnyes szemmel tudnak visszaemlékezni a politikai aktivizmus időszakára, hogy milyen nagyszerűen össze lehetett jönni egy béketüntetésen az ellenkező nem képviselőjével. Mennyire meggyőző volt a make love not war jelsző. Általában azt is hozzáteszik, hogy persze akkor még minden más volt és bezzeg a mai gyerekek csak a Facebookon lógnak.

A Kony 2012 azt mutatja, hogy ez a generáció is tud politikailag aktív lenni, ha megfelelő célt talál. 10 évvel ezelőtt kezdődött a történet három amerikai egyetemistával, akik féktelen idealizmusukban filmet akartak forgatni a darfúri humanitárius katasztrófáról. Eljutottak viszont Ugandába, ahol megtalálta őket a gyermekkatonaság problémája. Ebből született a Láthatatlan gyerekek (Invisible children) című egy órás film. Észak-Ugandában gyermekek százai vándorolnak a falvakból a városokba, hogy biztonságban legyenek a Lord's Resistance Army nevű lázadó csoporttól, akik gyermekeket rabolnak és kényszerítenek harcra. (ITT ÍRTUNK a filmről).

A www.persys.atw.hu oldalon található meg a periódusos rendszer, melyet biológia-, kémia-, fizikaórán és projektek során egyaránt használnak a diákok, hisz a gimnázium honlapjáról is elérhető. Használható okos telefonon, laptopon, interaktív táblán, emellett projektorral is ki lehet vetíteni.  Alkalmazását követően színesebbé vált az oktatás, az IT képességek javultak, a tanítás, tanulás és a számonkérés hatékonysága pedig növekedett.

Már áradoztunk a Delicious nevű linkmegosztó oldal új, esztétikus linkgyűjtemény-készítő alkalmazásáról (itt a saját feltöltött linkjeinket tudjuk összefűzni). Amellett, hogy nagyon szép, rendkívül hasznos is az új funkció, hiszen mások által összeállított tematikus gyűjtemények között is böngészhetünk. Bevallom, méltatlanul sok időt is el tud szippantani a Delicious, de nem szoktam megbánni. Most egy újabb gyöngyszemre akadtam, amelyben interaktív történetek vannak összegyűjtve. Ezek azok, amikor van egy rövid (pár perces) videó, majd egy választási lehetőség. Attól függően, hogy mit választunk, más-más úton folytatódik a történet. Néhányat már eddig is találtam, és használtam, de ilyen sokat egybegyűjtve még nem. ITT TALÁLHATÓ az oldal, angoltanároknak ajánlott különösen, de szintén ajánlott jól bejárni a történetet, mielőtt tanítanánk- van pl. olyan is, amelyben egy randi végén a szexről kell döntenünk, vagy egy horror történet közepéba csöppenünk. Egy szó, mint száz: aranybánya az oldal, de megfontoltan használjuk órán!

Egészen fantasztikus oldal a Növényhatározó (IDE KATTINTVA). Pontosan az, amit a név és a cím is ígér: egy interaktív fényképes növényhatározó. Jelenleg 873 hazai növény leírását és fényképét találhatjuk meg benne. Az egyes növényeket kereshetjük a nevük és a rendszertani besorolásuk alapján is. A növény adatlapján pedig a legfontosabb információkon túl még érdekességeket is találhatunk.

Az oldal igazi kincse az interaktív növényhatározó, amiben sokféle szempont (virág szín, típus, virágzat stb.) alapján szűkíthetjük le, hogy mi is az a növény, amit éppen határozni kívánunk. Bal oldalon folyamatosan láthatjuk, hogy az összes közül éppen mely növények felelnek meg a kívánalmainknak. Nagyon barátságos a kezelőfelület, igazi élmény vele a határozás, ráadásul egy külön fényképes terméshatározót is találhatunk.

Nagyon szeretem a World Press Photo kiállítást (ITT TALÁLHATÓ az oldal), főleg azért, mert online is kiválóan élvezhető. Mivel az idén nem volt lehetőségem a diákokat elvinni, arra gondoltam, hogy a kiállítást hozom el hozzájuk. A következőt csináltuk: kiválasztottam 8 képet, ami érdekes (esetleg helyenként sokkoló is, szóval érdemes átgondolni, hogy melyik csoportnak mit viszünk be). Egy példa képtárat mellékeltem SMART Notebook szoftverben - nekem ezek a képek bejöttek. Az órán párban megbeszélték, hogy mit látnak a képeken, majd párba raktam a képeket, és ki kellett választaniuk a szerintük hatásosabbat a két kép közül. Nyelvi fókusz teljesen spontán működött, hiszen tényleg találgatniuk kellett, hogy mi is történhet a képen, és főleg miért. Ezután megbeszéltük a képeket, elmondtam a képek hátterét - ez nagyon érdekelte őket - majd az összes képet egyszerre mutattam meg nekik, és most már minden info birtokában fel kellett állítaniuk egy sorrendet - majd elvitatkoztunk rajta. Házi feladatként azt adtam, hogy válasszanak egy számukra izgalmas képet a World Press Photo oldaláról, hozzák be másnap, és lobbizzanak érte. Végül megszavaztuk a csoporton belül a legjobb képet. Ha van időnk, ez akár 2x45 percig is könnyen eltarthat - én nem engedtem, csak 20-25 percig mindkét órán. Viszont végig beszéltek (célnyelven), spontán használták a nyelvtant, és sokat tanultak a világról. Megérte.

A Discovery Channel egy újabb izgalmas fejlesztéséről számolunk ma be (ITT TALÁLHATÓ), amelyben vulkánokról van szó. Szemléltetik a törésvonalakat is földgömbön, utazást tehetünk egy vulkán belsejében, de a legizgalmasabb talán az, hogy egy rendkívül egyszerűen kezelhető szimulációs programmal elkészíthetjük saját vulkánkitörésünket. Miután a vulkán kitört, elemezhetjük a következményeket, illetve új paramétereket megadva újra próbálkozhatunk. Nagyon érdekes, egyszerű játéknak tűnik!